Gyakori kérdések

 

NEA PÁLYÁZATOKKAL KAPCSOLATOS GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

 

GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK ELSZÁMOLÁSKOR

 

1. Mi az elszámolás határideje?

Az elszámolási határidő a pályázati támogatási időszak zárónapját követő 30. nap.

2. Hogyan és hol történik az elszámolás?

A NEA-pályázatok pénzügyi-, és szakmai elszámolását az EPER-EMET - rendszerben szükséges elvégezni. Az EPER-rendszer Internet Explorer – alapú program, ezért kérjük, a megnyitást Internet Explorer – böngésző segítségével tegye!

Az EPER-EMET-rendszer új elérési útja az alábbi: https://eper.emet.hu/paly/palybelep.aspx

Az elszámolás szakmai-, és pénzügyi részből áll, jelenleg egy menüpont alatt található mindkét elszámolás- a „Beszámoló beadása” – funkció alatt.

3. Milyen dokumentumok benyújtása szükséges?

A NEA-pályázati beszámoló mellékleteként postai úton benyújtandó dokumentumok:

1. EPER-ből nyomtatott számlaösszesítő,

2. Ha a szervezet társadalmi munkában, T1-soron tervezett önerőt, nyilatkozat ("Nyilatkozat az önkéntes munka elszámolásához" - letölthető www.civil.info.hu - honlapunkról),

3. Bruttó 100.000 végösszeget meghaladó számlák záradékolt-, hitelesített másolata  – és ezen tételekhez kapcsolódó egyéb dokumentumok (kifizetést igazoló bizonylat, szerződés, megrendelő, nyilvántartás, stb.).

Amennyiben a pályázati támogatásból bármilyen marketing anyagot készíttetett – kérjük, a termékekből 1-1 példányt a Támogatáskezelő részére benyújtani szíveskedjenek! A tételeken szükséges feltüntetni a NEA-t, mint támogatót – szükséges megjeleníteni a hivatalos NEA-emlbémát, vagy a feliratot: „A NEA-támogatásával”, vagy „A Nemzeti Együttműködési Alap- támogatásával”.

Szakmai pályázat esetében kérjük, fotó, és video – dokumentációt mellékelni szíveskedjenek!

4. Az elszámoláshoz milyen segédletek állnak rendelkezésre?

Az elszámoláshoz segítséget nyújtanak www.civil.info.hu – honlapunkon található NEA-2014-, 2015-, és 2016 . évi elszámolási útmutatói, illetve szíves figyelmükbe ajánljuk a www.eper.hu/demo/ -  oldalon, valamint az EPER-nyitó oldalán található kis video filmjeinket, melyek az elszámolás technikai lépéseit részletesen mutatják (rögzítés, hozzárendelés, törlés, módosítás).

5. Fel kell tölteni, scannelni a számlákat a rendszerbe?

Nem szükséges. A pénzügyi elszámolás két fázisból áll: 1. Számlák adatainak felvezetése a „Bizonylatlistába”. Végezheti ezt csoportosan, vagy egyenként. Ha csoportosan teszi, a program mutatja, egy táblázat letöltése szükséges, a számlák adatainak begépelése, majd az adatok importálása a rendszerbe. Ez a funkció nem mindig megbízható, a program sok esetben hibaüzenetet küld. Ilyen esetben szükséges meggyőződni, mely számlákat töltött fel a „Bizonylatlistába”  a program, és melyeket nem. A hiányzó számlá adatait egyenként szükséges rögzíteni a rendszerben.

Az egyenkénti rögzítést az „Új bizonylat” – gomb segítségével teheti meg – ez hosszadalmasabb, azonban megbízhatóbb módszer. 2. A felrögzítést követően szükséges a számlákról az összegek hozzárendelése a költségvetési táblázat („költségvetési adatok” - lapfülön) adott soraihoz.

Az elkészítést követően a „véglegesítés” – gomb segítségével záródik a rendszer, és a program legenerálja az ún. számlaösszesítő-táblázatot –ezt szükséges kinyomtatni, és postai úton a Kezelő Intézmény részére postai úton benyújtani.

6. Minden számlát szükséges postai úton benyújtani?

Nem. Az EPER-ben minden számla adatainak rögzítése szükséges, azonban papíralapon, postai úton csak azon számlák benyújtása szükséges, melyek végösszege a bruttó 100.000 Ft-ot meghaladja.

7. Milyen összeggel szükséges elszámolni

A Támogatáskezelő felé a teljes támogatási összeggel + az ahhoz tartozó 10% önerővel (megítélt összeg 10%-ának megfelelő) szükséges elszámolni.

8. Módosíthatom még az elszámolás során a költségvetést?

A Kezelő hivatalos módosítási kérelmet az EPER-ben fogad a pályázati támogatási időszak utolsó napjáig. A támogatási időszak leteltét követően, az elszámolási fázisban már nem nyújtható be módosítási kérelem - a szervezet a költségvetést az alábbiak szerint módosíthatja, az elszámolási felületen a számlák rögzítését, és összegek hozzárendelését az alábbiak szerint végezheti: fősoron belül az alsorok között szabadon változtathat, azonban amennyiben a módosítás fősorokat is érint (pl. A-ból B-be tesz át költséget) – a fősor értéke, amelybe az összeget áthelyezte – max. 10%-ot emelkedhet. Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, új sor nyitására azonbannincs lehetőség.

9. Térítésmentes önerő rögzítése, és elszámolása

Amennyiben a SZervezet a Térítésmentes hozzájárulás-költségsoron szándékozik elszámolni az önerőt – az elszámoláshoz egy nyilatkozat szükséges ("Nyilatkozat az önkéntes munka elszámolásához"/ „Nyilatkozat dologi javak biztosításához”/ „Nyilatkozat szolgáltatás biztosításáról” - nyomtatványok),, melyek elérhetők-, és letölthető www.civil.info.hu –internetes oldalunkról, a „Nemzeti Együttműködési Alap” – „NEA-pályázatokhoz szükséges dokumentumok” – „Ugrás a dokumentumokhoz” – almenüjéből.

Kérjük, a nyilatkozatot postai úton legyen szíves a Kezelő címére eljuttatni, amely az alábbi:

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – 1381 Budapest, Pf. 1407.

A nyilatkozat adatait szükséges a pénzügyi elszámolás részeként az EPER-EMET-rendszerbe is rögzíteni: kérem, lépjen be pénzügyi elszámolásához, és a „Bizonylatlistában”, az „Új bizonylat” – funkció segítségével rögzítse a nyilatkozat összegét, „bizonylat típusaként” válassza a „térítésmentes hozzájárulás” – formát, majd a rögzítést követően rendelje hozzá annak összegét a költségvetési táblázat „T1” (2016. évi pályázat esetén „D”)- költségvetési sorához!

10. Külföldi számla is elfogadható? Milyen dokumentumokat nyújtsunk be?

A NEA-pályázati elszámolás keretében külföldi számla is elfogadható, a beszámoló benyújtásakor kérjük, szervezet által hitelesített, magyar nyelvű fordítást mellékelni szíveskedjenek! Az elszámolás forintban történik, az átváltást az MNB napi aktuális középárfolyamán szükséges végezni (számla keltezése az irányadó). Kérjük, a váltási jegyzéket is mellékelje!

11. A program nem engedi véglegesíteni az elszámolást, mit tegyek?

A program csak a pontos támogatási összeg/önerő elszámolását engedélyezi, vagy kevesebbet – többlet elszámolásakor nem véglegesít. Kérjük, ellenőrizzék a bizonylatok, és költségvetési sorok számadatait, szükség esetén módosítsák a hozzárendeléseket!

12. A program csak „minta” számlaösszesítőt nyomtat, mit tegyek?

A végleges, érvényes adatokat tartalmazó számlaösszesítő csak az elszámolás véglegesítését követően jelenik meg.

13. Nem tudjuk feltölteni a fotókat az elszámoláshoz az EPER-ben, mit tegyünk?

Ebben a fotó-, és video dokumentációt egy CD-re kiírva, postai úton szíveskedjenek benyújtani.

14. Nem készítettem el az elszámolást határidőre, mit tegyek?

Kérem, szíveskedjen a Támogatáskezelő felé papír alapon benyújtani a rendelkezésre álló mellékleteket, az EPER-beli munkálatok pótlására, és korrigálására hiánypótlás keretében nyílik majd lehetőség.

15. Szeretném benyújtani a hiánypótlást, azonban a rendszer zárva tart, mit tegyek?

Kérem, szíveskedjen a Támogatáskezelő felé papíralapon benyújtani a rendelkezésre álló mellékleteket, az EPER-beli munkálatok pótlására, és korrigálására hiánypótlás keretében nyílik majd lehetőség.

16. A számla rögzítése során a program nem engedélyezi az irányítószámhoz tartozó település megadását, mit tegyek?

Kérem, forduljon írásban a NEA-Ügyfélszolgálathoz, és a szervezet neve, pályázati azonosító mellett adja meg a számla adatait – a problémát kivizsgálásra EPER-Technikai Csoportunk felé továbbítjuk, akik írásos válaszukkal segítséget nyújtanak a rögzítésben az Ön részére.

 

REGISZTRÁCIÓVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

 

Hogyan tudok az EPER-be regisztrálni?

Az EPER az Internet Explorer böngészőt támogatja, ezért kérem az EPER-be történő belépéskor az említett böngészőt alkalmazza az alábbi linken: https://eper.emet.hu/paly/palybelep.aspx

Az EPER-be történő regisztrációhoz rendelkeznie kell érvényes e-mail címmel, majd a fenti elérési úton belépve a rendszerbe a „Regisztráció” – gombra kell kattintani, majd kitölteni a „Saját adatok” – lapfüleit. Ezt követően ki kell nyomtatni a regisztrációs nyilatkozatot a „Reg. nyilatkozat” menüpontban

Akár új regisztráló, akár szerepel már az EPER-ben a Kedvezményezett szervezet, rendelkeznie kell a hatályos adatokat tartalmazó legalább 2016. évre szóló regisztrációs nyilatkozattal.

Azon pályázók esetében, akik az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő más pályázati kategóriái kapcsán már nyújtottak be regisztrációs nyilatkozatot 2016-ban és azt a Támogatáskezelő érvényesnek nyilvánította, szükséges-e ismételten a regisztrációs nyilatkozat beküldése a NEA pályázataihoz is?

Felhívjuk figyelmüket, hogy a szervezet adatait az Országos Bírósági Hivatal alábbiakban megjelölt honlapján a Civil Szervezetek Névjegyzékével szükséges egyeztetni.

http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-szervezetek-nevjegyzeke-keres

Amennyiben a szervezet rendelkezik érvényes EPER regisztrációval nem szükséges a nyilatkozat ismételt beküldése. Amennyiben időközben változott a szervezet valamely adata, akkor szükséges benyújtani új regisztrációs nyilatkozatot postai úton. Kérjük, a megváltozott adatokat hivatalos iratokkal is igazolja, ezen dokumentumokat csatolja regisztrációs nyilatkozatához.

Véglegesíthető-e a pályázat, ha az EPER-ből a Regisztrációs nyilatkozatomat beküldtem, de azt még a Támogatáskezelő nem bírálta el?

Igen, a pályázat véglegesíthető. A regisztrációs nyilatkozatokat a Támogatáskezelő a beérkezés sorrendjében, folyamatosan bírálja el, ellenőrzi az OBH-n szereplő adatokkal. Amennyiben a szervezet adataiban nem történt változás, akkor nem kell új regisztrációs nyilatkozatot benyújtani. Adatváltozás esetén szükséges új regisztrációs nyilatkozat megküldése ( a változást alátámasztó dokumentumokkal együtt) és ezzel egyidejűleg véglegesíthető pályázat.

Mi a teendő, ha az EPER-ben azt lehet látni, hogy 2099.12.31-ig érvényes a regisztráció?

Minden a Támogatáskezelő által elfogadott regisztrációs nyilatkozat érvényessége meghosszabbításra került, mivel nincs éves regisztrációs kötelezettsége a civil szervezeteknek. Amennyiben a szervezet adataiban nem történt változás és az adatok az OBH-n szereplő adatokkal megegyeznek, nem szükséges új regisztrációs nyilatkozat beküldése. Abban az esetben, ha a szervezet adataiban változás történt, új regisztrációs nyilatkozatot kell beküldeni. A pályázó adataiban év során bármikor módosíthat és új regisztrációs nyilatkozatot küldhet be a Támogatáskezelő részére.

Hogyan és hol tudom a regisztrációs nyilatkozatot elkészíteni?

Amennyiben az Önök szervezete már regisztrált EPER-ben, azonban nem rendelkezik legalább 2016. évre szóló regisztrációs nyilatkozattal, akkor az EPER-ben a „Reg. nyilatkozat” menüpontban ki tudja nyomtatni a hatályos regisztrációs nyilatkozatot.

Amennyiben az Önök szervezete regisztrált az EPER-ben és adataikban változás következett be az utolsó regisztrációs nyilatkozat beküldése óta, akkor kérjük, lépjen be az EPER-be, válassza a „Saját adatok” menüpontot és az „Adatmódosítás” gomb segítségével szíveskedjen javítani az adatait. A módosítást követően a „Mentés” gomb segítségével mentse el a módosított adatokat. A módosítás után a „Reg. nyilatkozat” menüpontban nyomtassa ki az immár helyes adatokat tartalmazó nyilatkozatot, s az aláírt nyilatkozat egy eredeti példányát küldje el a Támogatáskezelő postafiók címére. Amennyiben a szervezet neve, hivatalos képviselője, székhely címe vagy banki adatai változtak, a változtatás tényét megalapozó dokumentum hitelesített másolatát is csatolni szükséges a regisztrációs nyilatkozathoz.

 

GYAKRAN ISMÉTLŐDŐ KÉRDÉSEK SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁS

 

1. Mikor-, és hogyan nyújtatok be módosítási kérelmet?

A módosítási kérelem folyamatosan benyújtható a támogatási szerződés megkötésétől a támogatási időszak utolsó napjáig, azonban egyszerre csak egy módosítási kérelmet lehet benyújtani. A pályázati szakmai elemek, dátumok, időpontok, helyszínek, költségvetés módosítására az alábbiak szerint nyílik lehetőség.

Módosítási kérelmet a NEA működési, szakmai és normítv pályázatok esetében az EPER-ben szükséges benyújtani:

1. Beadott pályázatok – menüpont, 2. válassza ki pályázatát!, 3. Módosítási kérelem – gombra kattintás, 4. Új – gombra kattintás alul, jobb oldalon

Ekkor megnyílik a kérelem menüpont – az egyes lapfüleken a sárga színnel jelölt mezők töltése kötelező, illetve kötelező a „pályázó indoklása” – menüpont kitöltése is. Az egyéb-, fehér színnel jelölt mezőkben szíveskedjen kitölteni a megváltozott adatokat. A költségvetés – lapfülön módosíthatók a támogatási-, és önerő – összegek.A kérelem elbírálása 10-15 napot vesz igénybe, feldolgozásának eredményéről munkatársaink Önt az EPER-ben értesítik.

2. Az EPER-ben szándékozom benyújtani a módosítási kérelmet, azonban a program azt írja ki – „Nincsenek listázandó adatok” – mit tegyek?

Kérjük, az alábbiak szerint indítsa a módosítási kérelem – menüpontját:

1. Beadott pályázatok – menüpont, 2. válassza ki pályázatát!, 3. Módosítási kérelem – gombra kattintás, 4. Új – gombra kattintás alul, jobb oldalon

Ekkor megnyílik a kérelem menüpont – az egyes lapfüleken a sárga színnel jelölt mezők töltése kötelező, illetve kötelező a „pályázó indoklása” – menüpont kitöltése is. Az egyéb-, fehér színnel jelölt mezőkben szíveskedjen kitölteni a megváltozott adatokat. A költségvetés – lapfülön módosíthatók a támogatási-, és önerő – összegek.

3. Az EPER-ben szándékozom benyújtani a módosítási kérelmet, elkészítettem azt, az ellenőrzés fázisában tartok, azonban a program azt írja ki – „kitöltetlen tétel részletezése mező” – „sikeres ellenőrzés” Mit tegyek, így nem véglegesíthetem a kérelmem?

Kérjük, szíveskedjen a költségvetési táblázatban ellenőrizni, valóban kitöltésre kerültek az egyes számadatok, és a hozzájuk tartozó szöveges oszlop adatai. Amennyiben a program kiírja „Sikeres ellenőrzés” – a „véglegesítés” gomb segítségével a kérelem véglegesíthető, lezárható.

4, Módosítási kérelem benyújtásának alkalmával rákattintottam a „véglegesítés” – gombra, azonban szeretnék még más adatot módosítani.

Sajnos erre véglegesítést követően már nem nyílik lehetőség – a program lezár és a munkálatok nem folytathatók tovább. A Kezelőnek kizárólag lezárt állapotú, „beérkezett” – státuszú kérelmet áll módjában elbírálni!

5. Benyújtottam módosítási kérelmet, - mikor bírálják el, hogyan értesítenek, hol értesítenek?

A kérelem elbírálása 10-15 napot vesz igénybe, feldolgozásának eredményéről munkatársaink Önt az EPER-ben értesítik.

6. Benyújtottam a módosítási kérelmet, elbírálásra került, azonban azt az értesítést kaptam, hogy elutasított, mert…… - mit tegyek most?

A kérelem indoklásában a Kezelő megadja a magyarázatot, miért került elutasításra a módosítási kérelem. Kérjük, nyújtson be újabb kérelmet, és javítsa az adatokat! A Kezelő a módosítási kérelmeket az EPER-ben a támogatási időszak utolsó napjáig fogadja!

7. Benyújtottam egy módosítási kérelmet, amely most éppen elbírálásra vár, azonban adódott még egy módosításom, mit tegyek?

Ebben az esetben szükséges megvárni, míg a kérelem bírálatra, kiértesítésre kerül – ezt követően nyújtható be az újabb kérelem – a támogatási időszak utolsó napjáig!

8. Hány százalékig módosíthatom a költségvetésemben a fő-, és az alsorokat? Mikor nem kötelező a módosítási kérelem benyújtása az EPER-ben?

Módosítási kérelem benyújtása nélkül a szervezet a költségvetést az alábbiak szerint módosíthatja, az elszámolási felületen a számlák rögzítését, és összegek hozzárendelését az alábbiak szerint végezheti: fősoron belül az alsorok között szabadon változtathat, azonban amennyiben a módosítás fősorokat is érint (pl. A-ból B-be tesz át költséget) – a fősor értéke, amelybe az összeget áthelyezte – max. 10%-ot emelkedhet. Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, új-korábban nem tervezett  költség beállításra és így új költségvetési sor nyitására azonban nincs lehetőség.

9. Az önrészt kötelező módosítani a min. 10%-összegre?

A Támogatáskezelő felé a teljes támogatási összeggel + a pályázati kiírás szerint meghatározott önerővel szükséges elszámolni. Amennyiben Ön erre vonatkozólag külön módosítási kérelmet nem nyújtott be – a rendszerben jelenleg a magasabb, eredetileg vállalt önerő látható – azonban a Kezelő csak a megítélt összeg pályázati kiírásban meghatározott hányadának megfelelő önerő elszámolását kéri, a rendszer engedi majd a kisebb összeggel a véglegesítést.

10. Készítem az elszámolásom, azonban már lejárt a támogatási időszak – benyújthatok még módosítási kérelmet?

A Támogatáskezelő az EPER-ben hivatalosan a pályázati támogatási időszak utolsó napjáig fogadja a módosítási kérelmeket, ezt követően módosítási kérelem benyújtására már nem nyílik lehetőség.

Módosítási kérelem benyújtása nélkül a szervezet a költségvetést az alábbiak szerint módosíthatja, az elszámolási felületen a számlák rögzítését, és összegek hozzárendelését az alábbiak szerint végezheti: fősoron belül az alsorok között szabadon változtathat, azonban amennyiben a módosítás fősorokat is érint (pl. A-ból B-be tesz át költséget) – a fősor értéke, amelybe az összeget áthelyezte – max. 10%-ot emelkedhet. Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, új sor nyitására nem adódik alkalom.

11. Rendezvényem időpontja, helyszíne változott – szükséges ezt bejelentenem a Támogatáskezelő felé?

Rendezvény időpontjának, helyszínének változása engedélyköteles – kérjük, nyújtson be az EPER-ben erre vonatkozó módosítási kérelemet!

12. Időközben változott az ÁFA-kötelezettségünk, - szükséges a bejelentés?

Amennyiben a támogatási időszak alatt változik a Szervezet ÁFA-kötelezettsége – kérjük, nyújtson be az EPER-ben erre vonatkozó módosítási kérelmet!

13. Az EPER-Partner adatokban, és a pályázati adatlapon különböző bankszámlaszámokat adtam meg – időközben módosítottam a „Saját adatokban” ezeket a számlaszámokat, - szükséges a pályázati adatlapon is átvezetnem a módosítást?

Igen, kérjük, nyújtson be az EPER-ben ezzel kapcsolatos módosítási kérelmet!

14. A pályázat benyújtásakor magasabb összegre terveztem a költségvetésemet, mint az elnyert támogatás, mi a teendő ebben az esetben?

Amennyiben az igényelt és az elnyert támogatási összeg nem egyezik meg, a költségvetési adatok módosítását a pályázat nyertes értesítést követően a Kezelő végzi el, arányosan csökkenti a költségeket az EPER-ben.

Amennyiben a Szervezet a módosított-arányosított költségvetést nem fogadja el –további változtatásra, költségmódosításra nyílik lehetőség, melyet az EPER-rendszerben kérelmezhet „módosítási kérelem” – formájában. Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázatban előzetesen tervezett, a Kollégium által jóváhagyott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, új sor nyitására nem adódik alkalom.

Alapítás, szervezettípusok

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben használt szervezettípusokhoz kapcsolódó információk

Általános leírás [Civil tv. 2. § 6. bekezdés]

Civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány. Civil szervezet alatt a Civil törvény II-VI. és VIII-X. fejezetében a civil társaságot, továbbá a VII-X. fejezetében a kölcsönös biztosító egyesületet és a szakszervezetet nem kell érteni.


Mit nevezünk egyesületnek?

 Ptk. 61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.

Civil tv. 4. § (1) Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.

(2) Az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(3) Az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van.

(4) Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

Civil tv. 5. § Nem minősül egyesületnek a természetes személyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy az egyesületre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott szervezete.

Civil tv. 6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

Civil tv. 7. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának feltételeit és módját törvény állapítja meg.

Civil tv. 8. § (1) Minden egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

(2) Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a legfőbb szerv külön felhatalmazása alapján köthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti, határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a legfőbb szerv újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést az (1) bekezdés szerinti szerződésben szerepeltetni kell.

 

Mit nevezünk civil társaságnak?

 

Ptk. 578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.

 

Mit nevezünk alapítványnak?

 

Ptk. 74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

 

CIVIL SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

 

Cnytv. 1. § (1) A Cnytv-ben meghatározott szervezeteket, valamint azokat a szervezeteket, amelyek esetében külön törvény bírósági nyilvántartásba vételt rendel, a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. A nyilvántartást vezető bíróság illetékes a Cnytv-ben meghatározott polgári nemperes eljárások lefolytatására. Ehtv. 9/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

 

Milyen civil szervezeteket tart nyilván a bíróság?

Cnytv. 4. § A bíróság tartja nyilván
a) a Civil törvény alapján létrehozott egyesületet,
b) a Civil törvény alapján létrehozott és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint működő pártot,
c) a Civil törvény alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezetet,
d) a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetséget,
e) a törvénnyel létrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik,
f) az alapítványt, a közalapítványt,
g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztárt,
h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztárt,
i) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapját,
j) a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet,
k) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulást,
l) a 2013. évi CXXXV. törvénnyel létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapját.
m) azt a szervezetet, amelynek Cnytv. szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.
Ehtv. 9/B. § (1) A vallási tevékenységet végző szervezet nyilvántartásba vétele a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe tartozik.

 Mi a törvényszék feladata a civil szervezetekkel?

Cnytv. 2. § A bíróság feladata
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet nyilvántartásba vétele,
b) a nyilvántartásba vett szervezetre vonatkozó adat, jog, valamint tény nyilvántartásba történő bejegyzése, módosítása, törlése,
c) azoknak az egyéb polgári nemperes eljárásoknak a lefolytatása, amelyeket a Cnytv. a bíróság hatáskörébe utal,
d) a szervezet nyilvántartásból való törlése,
e) a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának vezetése és
f) a nyilvántartás adatairól – a törvényben meghatározott módon – tájékoztatás nyújtása.

 

Ki tekinthet be a civil szervezetek nyilvántartott adataiba?

A nyilvántartási adatok, iratok megismerése:
Cnytv. 86. § (1) A nyilvántartás közhiteles.
Cnytv. 86. § (2) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek.
Cnytv. 86. § (3) Az alapítvány és az egyesület bírósághoz benyújtott iratai – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet.
Cnytv. 86. § (4) Az egyesület szerve ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagjairól készült nyilvántartás nem nyilvános.
Cnytv. 87. § (1) A szervezetek nyilvános – a bíróságon rendelkezésre álló – iratai a nyilvántartást vezető bíróságnál tekinthetőek meg.
Cnytv. 87. § (2) b) A nyilvántartást vezető bíróság a szervezetek nyilvános iratainak megtekintését a papír alapon rendelkezésre álló iratok esetében papír alapon biztosítja.

Másolat, kivonat, bizonyítvány, igazolás:            
Cnytv. 88. § (1) A szervezet és a szervezet jogi személy szervezeti egységének képviselője – alapítvány esetén az alapító is – a szervezet nyilvántartásban szereplő adatairól másolat, kivonat vagy bizonyítvány kiadását kérheti. A másolat a nyilvántartás valamennyi fennálló és törölt adatát, a kivonat a nyilvántartás fennálló adatait, a bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a nyilvántartás egyes fennálló vagy törölt adatait hitelesen tanúsítja, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartásban nem szerepel(t). A másolatot, a kivonatot vagy bizonyítványt jogszabályban meghatározott módon kell elkészíteni.
Cnytv. 88. § (2) A másolatban, a kivonatban, valamint a bizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének és a bejegyzés alapjául szolgáló határozat jogerőssé válásának időpontját is.
Cnytv. 88. § (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplő adatokat illetően változásbejegyzési eljárás van folyamatban az adott nyilvántartást vezető bíróságnál, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti.      
Cnytv. 88. § (4) Másolat, kivonat és bizonyítvány a nyilvántartást vezető bíróságtól kérhető, a kérelem teljesítéséről határozatot hozni nem kell.
Cnytv. 88/A. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület kérheti a bíróságtól a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadását. Az igazolás kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az egyesület tagnyilvántartását.
Cnytv. 88/A. § (2) A bíróság a kérelmező részére igazolást állít ki arról, hogy az egyesület alapszabályában meghatározott célja legalább két éve a fogyasztók érdekeinek védelme és tagnyilvántartása alapján természetes személy tagjainak létszáma legalább ötven fő. Az eljárásban hiánypótlásnak helye nincs.
Cnytv. 88/B. § Ha az egyesület alapszabályban meghatározott célja a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései szerinti nemzetiség érdekvédelme, érdekképviselete vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység folytatása (nemzetiségi egyesület), akkor a bíróságtól igazolás kiadását kérheti a hatóköréről és arról, hogy mely nemzetiséget képviseli. A bíróság az igazolást az egyesület alapszabályában foglalt adatok alapján adja ki.


KÖZHASZNÚSÁG

Mit tekintünk közfeladatnak?

A közhasznú minősítés elnyerésének egyik feltétele, hogy a szervezet – közvetlenül vagy közvetve – valamilyen, jogszabályban meghatározott közfeladatot lásson el. Az új Civil törvény nem korlátozza az ellátható közfeladatok körét, nem preferál tevékenységeket, így a közhasznú tevékenységek nincsenek felsorolva.

Az alábbi linken lévő táblázat http://www.civil.info.hu/documents/10179/545e207d-6374-48e2-9502-9fc0d31c2d48 segítségképpen a korábbi közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény kategóriáiból kiindulva, témakörönként – a teljesség igénye nélkül – mutat be néhány jogszabályokban meghatározott állami, önkormányzati feladatot.

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a linken keresztül elérhető táblázat egy segítő szándékkal összeállított – teljességre nem törekvő – szubjektív gyűjtemény, melynek alkalmazása nem kötelező és bíróság előtti eljárásban nem hivatkozható.

Közhasznúsági kalkulátor:            
http://kozhasznusag.kormany.hu/kozhasznusagi-kalkulator

 

 

TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS

Mit jelent a  civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzése?

Civil törvény 11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség – a Civil törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
Civil törvény 11. § (2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet
a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
b) működése, határozatai, a döntéshozó szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
Civil törvény 11. § (3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
Civil törvény 11. § (4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.
Civil törvény 11. § (5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja
a) az egyesület megszűnését, ha
aa) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
ab) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
ac) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
ad) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az aa)–ac) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről,
b) az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont].
Civil törvény 11. § (5a) A bíróság az alapító kérelmére vagy az ügyészség indítványára állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha
a) határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c) célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],
d) három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
Civil törvény 11. § (5b) A bíróság az alapító kérelmére – a Cnytv. 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az alapító keresetére – állapítja meg az alapítvány megszűnését, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont].
Civil törvény 11. § (6) A civil szervezet – feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén – a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
Civil törvény 11. § (7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

 

Mit nevezünk költségvetési támogatásnak?

Civil törvény 2. § 15. Az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogató nem elsősorban ellenszolgáltatás ellenében, de konkrét program megvalósítása vagy meghatározott időszakban a támogatott szervezet működtetése érdekében nyújt. Költségvetési támogatás különösen:

a) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

d) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege.

 

 

 

A számviteli beszámoló letétbe helyezése

Mik a könyvvezetés szabályai?

Civil törvény 27. § (1) A civil szervezetnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.
Civil törvény 27. § (2) A civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

Milyen beszámoló készítési kötelezettség terheli a civileket?

Civil törvény 28. § (1) A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
Civil törvény 28. § (2) Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
Civil törvény 28. § (4) Civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége a civil szervezetre vonatkozó szabályok szerinti beszámolót készít, amelyet a 30. § (1) bekezdése szerint letétbe helyez.

 

Milyen a beszámoló formája

Civil törvény 28. § (3) A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
Civil törvény 29. § (1) A civil szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
Civil törvény 29. § (2) A civil szervezet beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
Civil törvény 29. § (3) A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.
Civil törvény 29. § (4) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, illetve nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.
Civil törvény 29. § (5) A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat.
Civil törvény 29. § (6) A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 32. § szerinti adatokat, mutatókat.
Civil törvény 29. § (7) A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Mi az a letétbe helyezési kötelezettség?

Civil törvény 30. § (1) A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Civil törvény 30. § (2) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
Civil törvény 30. § (3) A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.
Civil törvény 30. § (4) Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
Civil törvény 30. § (5) Ha a civil szervezet a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.
Civil törvény 30. § (6) A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
Cnytv. 39. § (1) A beszámolót – ha a szervezet külön törvény rendelkezése alapján a beszámoló letétbe helyezésére köteles – az OBH részére kell megküldeni.
Cnytv. 105. § (1) Ha a szervezetnek a beszámoló és közhasznúsági jelentés vagy közhasznúsági melléklet benyújtási kötelezettségének 2015. január 1-je előtt kell eleget tennie, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést vagy közhasznúsági mellékletet papír alapon kell az OBH részére benyújtania. Ha a 2015. január 1. napját követően elektronikus eljárásra kötelezett szervezet a rá irányadó határidőt elmulasztva, a beszámolót és a közhasznúsági jelentést 2015. január 1-je után nyújtja be, azokat elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie, amely azt az országos névjegyzékben közzéteszi.
Cnytv. 105. § (2) Ha a beszámoló benyújtására köteles szervezet, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység 2013. január 1. napja és 2014. május 30. napja között a korábbi két év beszámolóját, közhasznúsági mellékletét is benyújtja az OBH (Budapest 1363 Pf. 24/1.) részére, azt az OBH az országos névjegyzékben közzéteszi.